Átmenetek: Átmeneti minták
Az átmenetek segítenek a felhasználóknak eligazodni az alkalmazáson belüli navigáció során.
TIP
Az M3 átmenetei egyelőre az örökölt easing- és időtartamrendszert használják. Későbbi frissítésben áttérnek a fizikaalapú mozgásrendszerre.
Az átmenetek rövid animációk, amelyek egy alkalmazás egyes elemeit vagy teljes képernyős nézeteit kapcsolják össze. Alapvető fontosságúak a kiváló felhasználói élményhez, mert segítenek a felhasználóknak megérteni, hogyan működik egy alkalmazás. A jól megtervezett átmenetek minőségi és kifejező élményt nyújtanak. Egy erős mozgásimplementáció érdekében ezeknek kell a legfőbb prioritást élvezniük.
Íme hat gyakori átmeneti minta:
- Konténer-transzformáció
- Előre-hátra
- Oldalirányú
- Legfelső szint
- Belépés és kilépés
- Vázbetöltők
Konténer-transzformáció
Ez a minta egy elem zökkenőmentes átalakítását biztosítja, hogy több részletet mutasson; például amikor egy kártya részletes oldallá bővül.
Gyakran használt elemek: kártyák, listák, képgalériák, keresősávok, panelek, FAB-ok és chipek
További információ: UX-kutatás, Útmutatók, Android-implementáció
Az állandó elemek zökkenőmentesen kapcsolják össze az átmenet kezdő- és végállapotát. A leggyakoribb állandó elem a konténer: egy körülhatárolt területet megjelenítő alak. Ugyanakkor fontos tartalmi elem is lehet, például egy kiemelt kép. Ez a minta teremti a legerősebb kapcsolatot az elemek között valamennyi átmeneti minta közül, és ezt tartják a legkifejezőbbnek is.
Teljes képernyős nézetek között
Egy képernyőn belül
Előre-hátra
Ez a minta a hierarchia egymást követő szintjein található képernyők közötti navigációt biztosítja, például amikor a beérkezett üzenetek mappájából egy üzenetbeszélgetésbe lépünk.
Gyakran használt elemek: listák, kártyák, gombok, hivatkozások
További információ: Útmutatók, Android-implementáció
A vízszintes csúszó mozgás jelzi a képernyők közötti előre- vagy hátranavigálást. Az Android és az iOS eltérő alapstílust használnak:
- Az Android áttűnést (halványulást) alkalmaz, miközben a képernyők csúsznak. Ez csökkenti a mozgás mértékét, mert a képernyőknek nem kell az eszköz teljes szélességében elmozdulniuk.
- Az iOS parallaxhatást alkalmaz: a háttér lassabban csúszik, mint az előtér. Ez szintén csökkenti a mozgás mértékét.
- Az Android alapértelmezett előre-hátra átmenete
- Az iOS alapértelmezett előre-hátra átmenete
Oldalirányú
Ez a minta az azonos hierarchiaszinten lévő, egyenrangú tartalmak közötti navigációt biztosítja, például a tartalomtár fülei közötti lapozáskor.
Gyakran használt elemek: fülek, körhinták és képgalériák
További információ: Útmutatók
Az oldalirányú átmenetek az előre-hátra mintához hasonló csúszó mozgást alkalmaznak, de nem használnak halványulást vagy parallaxhatást. Ehelyett az elemek csoportosan, együtt csúsznak, ami erős egyenrangú kapcsolatot teremt. Ez azt is jelzi, hogy az elemek gesztusokkal tovább lapozhatók.
Legfelső szint
Ez a minta az alkalmazás legfelső szintű célhelyei közötti navigációt biztosítja, például amikor egy navigációs sávban megérintünk egy célhelyet.
Gyakran használt elemek: navigációs sáv, navigációs sín és navigációs fiók
További információ: Útmutatók, Android-implementáció
A kilépő képernyő gyorsan elhalványul, majd a belépő képernyő fokozatosan megjelenik. Mivel a legfelső szintű célhelyek tartalma nem feltétlenül kapcsolódik egymáshoz, a mozgás szándékosan nem használ csoportosítást vagy állandó elemeket a képernyők közötti erős kapcsolat kialakítására.
Be- és kilépés
Ez a minta egy komponens megjelenítését vagy eltávolítását szolgálja a képernyőn. A komponensek beléphetnek és kiléphetnek a képernyő határain belül (például egy alkalmazás fölött megjelenő párbeszédablak), vagy átléphetik a képernyő határait (például egy navigációs fiók, illetve egy alsó lap, amely be- és elcsúszik a képernyőn).
A képernyő határain belül
Gyakran használt elemek: FAB-ok, párbeszédablakok, menük, snackbar-értesítések, időválasztók és eszköztippek
További információ: Útmutatók
Az Android komponensei belépéskor és kilépéskor az x vagy y tengely mentén bontakoznak ki, illetve csukódnak össze. Kerüljük a skálázást és a z tengely menti mozgást, mert ezek elevációváltozást sugallnak, ami nem illik az M3 csökkentett elevációs modelljéhez.
Az iOS komponensei belépéskor egységesen méreteződnek, kilépéskor pedig elhalványulnak.
- Android belépési és kilépési átmenetek
- iOS belépési és kilépési átmenetek
Egy komponens belépési irányát a képernyőn elfoglalt helye határozza meg: a komponens az eszköz peremétől távolodva bontakozik ki. A képernyő felső részén lévő menü lefelé, a képernyő alján lévő snackbar-értesítés pedig felfelé bontakozik ki.
A képernyő határain túl
Gyakran használt elemek: alkalmazássávok, bannerek, navigációs sáv, navigációs sín, navigációs fiók és panelek
További információ: Útmutatók
Az Android komponensei a képernyőre csúszáskor, illetve onnan elcsúszáskor az x vagy y tengely mentén bontakoznak ki, illetve csukódnak össze. Ez hangsúlyozza a komponensek alakját, és kifejezőbbé teszi az egyébként egyszerű átmenetet.
Az iOS komponensei alakváltozás nélkül csúsznak be a képernyőre, illetve ki onnan.
- Android belépési és kilépési átmenetek
- iOS belépési és kilépési átmenetek
Az oldalsó laphoz hasonló komponensek a fő tartalommal azonos eleváción is beléphetnek és kiléphetnek. A koplanáris panelek csökkentik a tartalom számára elérhető területet.
A komponensek görgetési gesztus hatására a képernyő határain túlról is beléphetnek és kiléphetnek. Ez több képernyőteret biztosít a böngészéshez.
A komponensek belépési és kilépési helye segít kialakítani az alkalmazás koherens térbeli modelljét:
- Egy értesítés felülről lép be, jelezve, hogy az értesítési panel is felülről húzható le.
- A navigációs fiók balról lép be, így a felhasználók tudják, hol keressék, amikor éppen nincs a képernyőn.
- Az alsó lap és a billentyűzet a képernyő aljáról lépnek be. Ez a panelek belépésének ésszerű alapértelmezett helye, mivel a képernyő alja érhető el a legkönnyebben.
Vázbetöltők
Ez a minta az ideiglenes betöltési állapotból a teljesen betöltött felhasználói felületre való átmenetet biztosítja.
További információ: Útmutatók
A vázbetöltők olyan felhasználói felületi absztrakciók, amelyek előre jelzik, hol fog megjelenni a tartalom, amint betöltődik. Más átmenetekkel kombinálva csökkentik az érzékelt várakozási időt, és stabilizálják az elrendezést a tartalom betöltése közben.
A vázbetöltők finom pulzáló animációval jelzik a meghatározatlan idejű folyamatot. A pulzálás a képernyő bal felső sarkából indul, és a jobb alsó sarok felé halad.
Amint a tartalom betöltődik, gyors áttűnéssel jelenik meg a vázbetöltő fölött.