Tervezés: Szerkezet
Hozzon létre intuitív, akadálymentes elrendezéseket, figyelembe véve a szerkezetet, a színt és a folyamatot
Hierarchia
Ha a navigáció egyszerű, a felhasználók tudják, hol vannak az alkalmazásban, és azt is, mi a fontos. A fontos információk kiemelését több vizuális és szöveges jelzés – például szín, alak, szöveg és mozgás – együttesen teheti egyértelműbbé.
A visszajelzés típusai
A vizuális visszajelzés (például címkék, színek és ikonok) és az érintési visszajelzés megmutatják a felhasználóknak, mi érhető el a felhasználói felületen.
Navigáció
A navigáció világos feladatfolyamatokkal, minimális lépésszámmal, könnyen megtalálható vezérlőkkel és egyértelmű címkézéssel alakítható ki. A fókuszvezérlés – vagyis a billentyűzet- és olvasási fókusz irányításának lehetősége – a gyakran használt feladatoknál megvalósítható.
Minden hozzáadott gomb, kép és szövegsor növeli a felhasználói felület összetettségét. A felhasználói felület megértése a következőkkel egyszerűsíthető:
- Jól látható elemek
- Elegendő kontraszt és méret
- Egyértelmű fontossági hierarchia
- Első pillantásra felismerhető kulcsfontosságú információk
Fontossági szintek
Egy elem relatív fontosságának kifejezéséhez:
- Helyezze a fontos műveleteket a képernyő tetejére vagy aljára, ahol gyorsparancsokkal is elérhetők
- Az azonos hierarchiaszinthez tartozó, összefüggő elemeket helyezze egymás mellé
Vizuális hierarchia
Ahhoz, hogy a képernyőolvasó a szándékolt sorrendben olvassa fel a tartalmat, a tervezőknek és a fejlesztőknek együtt kell működniük: a HTML-t helyes sorrendben kell felépíteni, és meg kell érteni, hogyan értelmezik a képernyőolvasók a terveket.
Míg a CSS egy oldal elrendezését és megjelenését határozza meg, a képernyőolvasók mobil- és webplatformon egyaránt a HTML felülről lefelé haladó hierarchikus szerkezetére támaszkodnak. Ez a szerkezet térképként szolgál a képernyőolvasónak, amelyet az a tartalom olvasása során követ.

Webes tájékozódási pontok és címsorok
Határozza meg a tartalmat és a felhasználói felület elrendezését a navigáció és a megértés javítása érdekében.
A kisegítő technológiák (AT) az oldalon található információk feldolgozásához egyértelműen tagolt szerkezetekre támaszkodnak, és elsősorban címsorok és tájékozódási pontok segítségével navigálnak. Sok kisegítő technológia – például a képernyőolvasók – a tervet lineáris felhasználói élménnyé alakítja, ami azt jelenti, hogy sok felhasználó hierarchikus, előre meghatározott sorrendben fér hozzá a tartalomhoz. Ezért a szerkezeti döntések előzetes átgondolása javíthatja egy termék akadálymentességét.
Kizárólag webes felületre: A tájékozódási pontok és a címsorok segítik a kisegítő technológiát használó felhasználókat az oldalon való eligazodásban, és lehetővé teszik, hogy egyszerűen navigáljanak és mozogjanak a dokumentum vagy az oldal nagy szakaszai között.
Az oldal szakaszainak kategorizálásával és címkézésével a vizuális elrendezés által közvetített szerkezeti információ a kódban is megjeleníthető.

A tájékozódási pontok és címsorok azonosítása
1. Határozza meg a tájékozódási pontokat
A tájékozódási pontok nagy tartalomblokkok, amelyek az elrendezés magas szintű szerkezetét alkotják. Az Accessible Rich Internet Applications (ARIA) szerepkörök csoportját képezik, amelyek egyszerű hozzáférést és fontos jelentést biztosítanak egy weboldal tipikus tartalmi területeihez.
Nyolc tájékozódási pont szerepkör létezik: navigation, search, main, banner, complementary, contentinfo, region és form.
A W3C ARIA-irányelvekben szereplő nyolc tájékozódási pont szerepkör:
- Navigation: Navigációs linkek listáját tartalmazza (több is lehet; ilyenkor címkével kell megkülönböztetni őket)
- Search: Keresőmező
- Main: A UX által meghatározott fő tartalmi terület. Oldalanként csak egy lehet.
- Banner: Jellemzően a fejléc; több oldalon ismétlődő tartalom, amely gyakran navigációt és eszköztárakat tartalmaz. Oldalanként csak egy lehet.
- Complementary: A fő tartalom melletti oldalsáv vagy kiegészítő rész, amely a fő tartalom nélkül is önállóan értelmezhető
- Contentinfo: Jellemzően a lábléc; a webhelyet és annak tartalmát leíró információkat tartalmaz (például szerzői jogi nyilatkozatot). Oldalanként csak egy lehet.
- Region: A tartalmi régiók fontos tartalomblokkok. Beágyazhatók a „main” tájékozódási pontba. A régiókat kifejező névvel kell ellátni, amely egyértelművé teszi a régió célját.
- Form: Felhasználói adatokat fogad és tárol.
Akadálymentességi címkék hozzáadása
Adjon világos és pontos címkéket minden olyan tájékozódási pontnak, amelyből ugyanabban a szerepkörben több is előfordul (jellemzően régió vagy navigáció). Ez segít a felhasználóknak megkülönböztetni az információkat.
A címkéket minden régióhoz hozzá kell adni, valamint minden olyan tájékozódási ponthoz, ahol a címke egyértelműbbé teszi a jelentést, például megmagyarázza az oldalsáv tartalmát vagy célját.
Ne ismételje meg a tájékozódási pont szerepkörét a címkében.

2. Határozza meg a címsorokat
A kisegítő technológiát használó felhasználók gyakran címsorok segítségével navigálnak a weboldalakon. A címsorok egyértelmű hierarchiát hoznak létre, amely segíti a felhasználókat a tájékozódásban és a műveletek végrehajtásában.
- A címsorokat a tartalomhierarchia alapján azonosítsa, ne a vizuális stílus alapján
- A címsorok ne ugorjanak szintet; például ne lépjen H2-ről H4-re H3 nélkül
- Rendelje az oldalak tartalmát a tartalom hierarchiája alapján sorrendben a címsorokhoz (H1–H6)
- Oldalcímként egyetlen H1 használata javasolt

A hierarchia figyelembevétele a stílus mellett
Győződjön meg arról, hogy a címsorok értelmes címeknek felelnek meg. Ha nem, fontolja meg a felhasználói felületen lévő címek módosítását az összes felhasználó élményének javítása érdekében, vagy adjon hozzá a kisegítő technológiák által értelmezhető címkét.
A címsorok szintjét az elrendezés információs architektúrája – az elemcsoportra alkalmazott szerkezeti hierarchia – határozza meg. Az oldal vizuális stílusának a kiemelés és a vizuális hierarchia tekintetében nem kell megfelelnie a címsorszinteknek.
Célterületek méretei
A Material Design célterület-irányelvei segíthetnek azoknak a felhasználóknak, akik nem látják a képernyőt, vagy nehezen tudják elérni a kis érintési célterületeket, hogy könnyebben aktiválják az elemeket az alkalmazásban.

Érintési és mutatóeszközzel aktiválható célterületek méretei
Az érintési célterületek a képernyő azon részei, amelyek reagálnak a felhasználói bevitelre, és túlnyúlnak az elem vizuális határain. Például egy ikon 24 × 24 dp-nek tűnhet, de az ikont körülvevő belső margóval együtt alakul ki a teljes 48 × 48 dp-s érintési célterület.
A legtöbb platformon érdemes az érintési célterületeket legalább 48 × 48 dp-re kialakítani. Egy ekkora érintési célterület körülbelül 9 mm-es fizikai méretet jelent, a képernyő méretétől függetlenül. Az érintőképernyős elemek javasolt célmérete 7–10 mm. Indokolt lehet nagyobb érintési célterületeket használni, hogy a felhasználók szélesebb körét ki tudjuk szolgálni.
Megjegyzés: Az iOS 44 × 44 dp-s célméreteket javasol.

Csillagikon: 40 dp
Érintési célterület mindkét esetben: 48 dp
Mutatóeszközzel aktiválható célterületek
A mutatóeszközzel aktiválható célterületek hasonlóak az érintési célterületekhez, de mozgáskövető mutatóeszközökkel – például egérrel vagy érintőtollal (stylus) – működtethetők.
Érdemes a mutatóeszközzel aktiválható célterületeket legalább 44 × 44 dp-re kialakítani.

Célterületek közötti térköz
A legtöbb esetben a legalább 8 dp térközzel elválasztott célterületek kiegyensúlyozott információsűrűséget és használhatóságot biztosítanak.

Érintési célterület mérete: 48 dp
Térköz: 8 dp